Hattyúdal

(Siposs András)

Együtt voltak oly sokáig,
aztán másfelé vonzotta őket a nagyvilág.
Az egyik maradt, elment a másik,
elkábította a siker, a pénz, a csillogás.

Eltelt pár év már azóta. (Hogy szalad az idő.)
Egyikük sem ért céljához sokkal közelebb.
Érik bennük a gondolat:
talán, ha újrakezdik, együtt mégis jobb lehet.

A régi szakítást
már megbánták.
Újra keresik egymást,
de a szálat nem találják.
Ha mégis sikerül megcsomózni a szálakat,
már sohasem kötik úgy össze a vágyakat. (Mint azelőtt.)

(1987. május-június)

(A dal érdekessége, hogy a szintén S.A. által írt zene már ’85 áprilisában elkészült, és a CHB többször előadta, instrumentális darabként. A később írt szöveggel együtt ’87. decemberében Falusi Mariann – alkalmi felállású csapattal – már szalagra énekelte, de a felvétel soha sehol nem hangzott el nyilvánosan.)

(I. CD 11. dal, VII. CD 12. dal)