Síleckék a Chopokon

(Siposs András)

Ha nem tudsz magaddal mit kezdeni,
ha nem tudod, mit tehetnél:
itt egy ötlet, oly isteni –
a síléc ott van mindig kéznél.

Csődíts össze pár barátot
– az út nem lesz így túl monoton –,
egy öreg verdával nekivágtok,
és mindjárt lécet csatoltok a Chopokon!

Csúszik a léc,
porzik a hó,
ha vág is a szél,
ez csudajó!

Ha nem járnak a felvonók,
és ködösen indul a reggel,
hidd el, találsz még járható
pályát is, csak kicsit keresni kell!

–Egész éjjel szakadt, és így
jó fél méter mély a szűzhó!
–Ettől nem szabad félni!
Gyerünk, indulj! Minek ez a nagy hűhó?

Csúszik a léc,
porzik a hó,
ha vág is a szél,
ez csudajó!

Itt csak előre lehet csúszni
– a hegyoldal egyértelmű! –,
vissza lifttel lehet csak jutni,
vagy caplatva – de azt meg fog a ménkű!

Frissesség árad be a
fejbe, tüdőbe és szívbe,
este egy jó forró tea
borovicskával, de vigyázz, ne csípj be!

Gyógyszer ez a néhány nap itt
testi-lelki sebekre.
Összeszedted magad máris,
de jó, hogy kijöttél a hegyekbe!

„Pozor, pozor!” „Hopp, hopp, hopp, hopp!”
Máris kitisztult a pálya.
Itt hagyunk most, öreg Chopok,
de visszatérünk hozzád nemsokára!

Csúszik a léc,
porzik a hó,
ha vág is a szél,
ez csudajó!

(1987. január 4.)

(A szöveggel együtt született zene is S.A. munkája, a dal sokszor hangzott el egyéni műsorain. A ’87 márciusában írt vokálok és fuvolaszólam révén ugyancsak gyakran adta elő a Stelázsi és a BoBoFü is; mint ahogy pl. számos HóShow-n való szereplése alkalmával a Mozaik is.)

(II. CD 11. dal, VII. CD 6. dal)